Hatályos SZMSZ

VADKACSA Leányfalui Gyermek Víziflotta Közhasznú Egyesület

 

6/1998.(XII.12.) közgyűlési határozattal elfogadott

 

Szervezeti és Működési Szabályzata

 

 

A VADKACSA Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület 1998. évi rendes Közgyűlése a Társadalmi szervezetekről szóló 1989. évi II. törvény és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény vonatkozó paragrafusaitól kapott felhatalmazás alapján, az alábbi Szervezeti és Működési Szabályzatot (továbbiakban: SZMSZ) alkotja meg.

 

I. Fejezet

Általános rendelkezések

 

1.§

 

1. A VADKACSA Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület a Társadalmi szervezetekről szóló 1989. évi II. törvény és a Közhasznú szervezetekről szóló 1997. évi CLVI. törvény alapján – a tagság egybehangzó akarata szerint – létrehozott, az önkormányzatiság elvén működő Közhasznú Szervezet. Alapítás: 1992. Közhasznú szervezetként történő bejegyzés éve: 1998.

 

2. Az Egyesület célja és tevékenysége: Leányfalu új minőségű fejlesztésének elősegítése a helyi társadalmi erőforrások feltárása, összefogása és integrálása révén, a helyi és a Dunakanyar-régió környezeti neveléssel és (vízi-) természetjárással foglalkozó civil szerveződéseinek aktív együttműködésére alapozva. Az Egyesület közhasznú tevékenységeit az Alapszabály részletezi.

 

3. Működési területe: Az egyesület tevékenységét elsődlegesen a Magyar Köztársaság területén fejti ki és a helyileg létrehozott szervein (szakosztály, klub, baráti kör) keresztül működik. Az Egyesület a mindenkor érvényes jogszabályok keretei között, az Alapszabályban rögzített céljai megvalósítása érdekében, külföldi államok területén is fejthet ki tevékenységet, hozhat létre és tarhat fenn szerveket: szakosztályokat, klubokat, baráti köröket.

 

4. Székhelye: 2016 Leányfalu, Erkel köz 5.

5. Telephelye: 1097 Budapest, Gyáli út 30/B.

6. Az Egyesület neve: VADKACSA

Leányfalui Gyermek Víziflotta Egyesület

7. Rövidítve: VADKACSA Egyesület

 

8. Az Egyesület jelképe: Szárnyaló vadkacsa, melyet

egy vasmacska sem képes a víz alá húzni

 

9. Bélyegző használata: Az Egyesület elnöke és elnöksége által használt bélyegzők használatának rendjét az elnök szabályzatban határozza meg (1. sz melléklet). A bélyegzők lenyomatait a 2. sz. melléklet tartalmazza.

 

10. Az Egyesület kitüntetéseiről és ezek odaítélésének feltételeiről és szabályairól az Elnökség külön határozatot alkot.

 

II. Fejezet

Az Egyesület jogállása, feladat- és hatásköre

 

2.§

 

Az Egyesület jogi személy.

 

3.§

 

Az egyesületi feladat- és hatáskörök az Egyesület közgyűlését és választott szerveit illetik meg. Az Egyesületet az elnök képviseli, akadályoztatás esetén elnökség megbízott tagja, illetve az elnök által megbízott személy látja el az Egyesület képviseletét.

 

4.§

 

Az Egyesület közgyűlése – a kizárólagosan a közgyűlés hatáskörébe vont kérdéseken kívül – hatáskörét az elnökre, illetve az Egyesület választott szerveire átruházhatja, e hatáskör gyakorlásához útmutatást adhat, e hatáskör gyakorlására vonatkozó döntését visszavonhatja.

 

5.§

 

1. Az Egyesület saját hatáskörében – a rendelkezésre álló források keretei között – az Egyesület szervezeti és működési körébe vontan intézményt alapíthat és tarthat fenn, különösen:

a./ a természetjárás;

b./ a természetfigyelés;

c./ környezetvédelmi nevelés

d./ szabadidősport szervezés területén.

 

2. Az Egyesület Alapszabályában rögzített céljával és tevékenységével összhangban – a rendelkezésre álló források keretei között – jogosult:

a./ szervezeti és működési körében szakosztályokat, klubokat, baráti köröket alapítani, működtetni;

b./ pályázatokat kiírni;

c./ ösztöndíjakat alapítani.

 

3. Az Egyesület szervezeti és működési körében alapított intézmények vezetőinek kinevezéséről az Egyesület elnökségének javaslata alapján az adott intézmény tagsága dönt.

 

4. Az Egyesület szervezeti és működési körében alapított intézmények saját vezetőségük által elkészített belső szervezeti és működési rendje jelen szervezeti és Működési Szabályzat mindenkori mellékletét képezi.

 

III. Fejezet

Az Egyesület tagjai, tagjainak, választott tisztségviselőinek jogállása

 

6.§

 

Az Egyesület alapító tagjai:

 

Gáber Norbert

Gecsey Mihály

Kis Anna

Pándi László

Pándiné Török Ilona

Pereházy Pál

Somogyváry Péter

Tassi Tamás

Telepyné Horváth Katalin

Varga Gábor

 

7.§

Az Egyesület tagjai

 

1. Tagsági viszony az Egyesületben

 

a./ Az Egyesület rendes tagjai lehetnek magyar és külföldi természetes és jogi személyek, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, nemre, nemzetiségre, vallásra, származásra, pártállásra és vagyoni helyzetre való tekintet nélkül.

A rendes tagsági viszony a kérelmező belépési nyilatkozatának Elnökség által történő elfogadásával és az – éves rendes Közgyűlés által évente elfogadott mértékű – első rendes tagsági díj befizetésével történik. A belépési nyilatkozatot írásban kell benyújtani az Egyesület Elnökségéhez. A belépési nyilatkozatnak tartalmazni kell a belépni szándékozó személy/szervezet jellemző adatait, valamint elfogadó nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az Egyesület Alapszabályának rendelkezéseit és más feltételeket – közte a tagsági díjtétel fizetését – magára nézve kötelező érvényűnek ismeri el.

Kiskorúak – 6 éves kortól 14 éves korig – rendes tagsági viszonyának elfogadása – a tagsági viszony létesítésének rendje szerint – a kiskorú törvényes képviselőjének írásbeli hozzájárulásával történhet.

Természetes személyek esetén a rendes taggá válás feltétele a bűntetlen előélet.

A rendes tagsági viszony keletkezésekor a rendes tagot bejegyzik az Egyesület tagnyilvántartásába, nevének és lakcímének/székhelyének feltüntetésével.

A rendes tagság megszünésekor ennek tényét és a megszünés okát szintén be kell vezetni a tagnyilvántartásba.

 

 

b./ Az Egyesület pártoló tagjai lehetnek mindazok a természetes és jogi személyek, akik jogállásuk szerint rendes tagok is lehetnének, de az Egyesület működésében és napi tevékenységében nem kívánnak operatív módon részt venni, viszont az Egyesület céljainak elérése érdekében rendszeres anyagi, szakmai vagy egyéb természetbeni támogatást nyújtanak.

A pártoló tagsági viszony – időtartamától és tartalmi jegyeitől függően – lehet folyamatos, időszakos, vagy eseti.

Folyamatos pártoló tagsági viszony azokkal a természetes és jogi személyekkel jön létre, amelyek szponzorációs-, támogatási-, együttműködési vagy adományozási szerződés megkötésével vállalják az Egyesület fejlesztésének és működésének tartós támogatást.

Időszakos pártoló tagsági viszony azokkal a természetes és jogi személyekkel jön létre, amelyek egy-egy szezonra, idényre, vagy nevesített fejlesztési célra vonatkozóan ajánlják fel támogatásukat.

Eseti pártoló tagsági viszony azokkal a természetes és jogi személyekkel jön létre, amelyek az Egyesület egy-egy rendezvényét, programját kívánják támogatni, vagy résztvevői az Egyesület éves programkínálatának.

A pártoló tagot tagdíj fizetési kötelezettség nem terheli, támogatásának mértéke és formája egyéni belátása szerint történik.

 

c./ Az Egyesület Elnöksége egyszerű többségi határozattal tiszteletbeli (örökös) taggá kérheti fel mindazokat a természetes és jogi személyeket, akiket hosszútávú erkölcsi és/vagy anyagi támogatásuk miatt arra érdemesnek tart.

 

2. Az Egyesület tagjainak jogai és kötelezettségei:

 

a./ Az Egyesület rendes tagja

* részt vehet az Egyesület tevékenységében és rendezvényein;

* természetes személyiségű rendes tag esetén személyesen, jogi személyiségű rendes tag törvényes képviselője útján döntési

joggal jelen lehet a Közgyűlésen;

* nagykorú természetes személyiségű rendes tag személyesen,

jogi személyiségű rendes tag törvényes képviselője útján

választhat és választható az Egyesület szerveibe;

* köteles eleget tenni az Alapszabályban és az Egyesület szerveinek

határozataiban meghatározott kötelezettségeinek;

* a tagdíj fizetésén kívül elenszolgáltatás nélküli vagyoni támogatás

a tagtól csak az Elnökség által jóváhagyott célra és kizárólagosan

önkéntes alapon vehető igénybe. Kiskorú tag esetében mindehhez

szülői/gondviselői hozzájárulás szükséges.

* köteles tevékenységével az Egyesület tevékenységét elősegíteni.

 

 

b./ Az Egyesület pártoló tagja és tiszteletbeli tagja

* részt vehet az Egyesület tevékenységében;

* természetes személyiségű rendes tag esetén személyesen, jogi személyiségű rendes tag törvényes képviselője útján tanácskozási joggal jelen lehet a Közgyűlésen;

* igénybe veheti az Egyesület szolgáltatásait, kedvezményeit;

* köteles betartani az Alapszabály rendelkezéseit és a Közgyűlés

határozatait;

* köteles tevékenységével az Egyesület tevékenységét elősegíteni.

 

3. Tagsági viszony megszünése

 

A tagsági viszony megszünik:

 

a./ a természetes személyiségű tag halálával;

b./ a jogi személyiségű tag, jogutód nélküli megszünésével;

c./ kilépéssel (kilépését a tag írásban köteles benyújtaniaz Elnökség

részére, a kilépési nyilatkozat átvételének időpontja egyben a tag- sági viszony megszünésének időpaontja is);

d./ kizárással (kizárás – a tagsági viszonynak az Egyesület által való

megszüntetése, beleértve a fegyelmi kizárást)

e./ az Egyesület megszünésével;

 

 

IV. Fejezet

Az Egyesület szervezete

 

8.§

Az Egyesület szervezetére vonatkozó általános rendelkezések

 

1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés (9.§), amely a tagok összessége. Az Egyesület napi ügyviteli teendőit az Egyesület ügyintéző szerve, az Elnökség (10.§) irányítja. Az Egyesület – Közgyűlés által megválasztott – vezető tisztségviselői: az elnökségi tagok – Elnök (11.§), Szervezési, gazdálkodási Elnökhelyettes (12.§), Nevelési, kommunikációs Elnökhelyettes (13.§). Az Egyesület törvényes működésének belső ellenőrzését a – Közgyűlés által megválasztott – Számvizsgáló Bizottság (14.§) végzi.

 

2. Az Egyesület ügyintéző szervének tagja, illetőleg az Egyesület képviselője olyan magyar állampolgár lehet, aki nem áll a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt és az általa képviselt tag jelölése alapján a Közgyűlés megválasztotta.

 

3. Az Egyesület vezető szervének határozat-hozatalában nem vehet részt az a személy, aki, vagy akinek közeli hozzátertozója, élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség, vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek az Egyesület cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül, igénybe vehető nem pénzbeni szolgáltatás, illetve az Egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás.

 

4. A közhasznú szervezet megszüntét követő két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be – annak megszüntét megelőző két évben legalább egy évig – vezető tisztséget, amely az adózás rendjéről szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.

 

5. A vezető tisztségviselő, illetve az ennek jelölt személy köteles az Egyesület tagságát előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt.

 

6. Az Elnökség tagjai nem lehetnek más, jelen Egyesület céljaival össze nem egyeztethető tevékenységű szervezet vezető tisztségviselői és az Egyesület céljaival ellentétes, vagy azt veszélyeztető tevékenységet sem folyathatnak.

 

7. Az Egyesület, mint Közhasznú Szervezet éves bevétele a jövőben meghaladhatja az ötmillió forintot, ezért az 1997. évi CLVI. törvény rendelkezései szerint az Egyesület az 3/1998(VIII.25.) közgyűlési határozattal megválasztotta az Egyesület felügyeleti szervét a Számvizsgáló Bizottságot.

 

9.§

A Közgyűlés

 

1. Az Egyesület legfőbb szerve a Közgyűlés, amely a tagok összességéből áll. A Közgyűlést szükség szerint, de legalább évente egyszer össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozat alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha az összehívást a tagság legalább 1/3-a írásban, az ok és cél megjelölésével kéri (rendkívüli közgyűlés).

 

2. A Közgyűlés kizárólagos hatásköre:

a./ az Alapszabály (egyhangúlag), az SZMSZ (2/3-os többséggel) megállapítása és módosítása;

b./ az éves költségvetés meghatározása;

c./ az ügyintéző szerv (Elnökség), illetve a felügyeleti szerv (Számvizsgáló Bizottság) éves beszámolójának elfogadása;

d./ az Egyesület más egyesülettel való egyesülésének, illetve feloszlásának kimondása (3/4-es többségel);

e./ az Egyesület különböző szervei által hozott döntések ellen benyújtott kifogások (fellebbezések) elbírálása;

f./ az Egyesület szervei tagjainak megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása, felmentése;

g./ az Egyesület tagjainak sorából kizárás;

h./ minden olyan további kérdés, amit Közgyűlés saját hatáskörébe von.

 

3. A Közgyűlést az Egyesület Elnöksége hívja össze, valamennyi regisztrált tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 naptári nappal megkell küldeni a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével.

 

4. A Közgyűlés ülései nyilvánosak, de indokolt esetben – közgyűlési határozattal megerősített módon – a nyilvánosság kizárható.

 

5. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a tagok többsége (50% +1 tag) jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlevők számától függetlenül határozatképes, melynek tényére a tagok figyelmét az eredeti meghívóban fel kell hívni.

 

6. A Közgyűlésen a tagok törvényes képviselőjük útján jelenhetnek meg, jogosultak továbbá magukat meghatalmazott útján is képviseltetni, azonban egy meghatalmazott legfeljebb két tagot képviselhet. Továbbá az Elnökség tagjai csak az őket delegáló szervezetet képviselhetik a Közgyűlésen.

 

7. A Közgyűlés – a hatáskörébe tartozó ügyekben – határozatait a jelenlevő és szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza, kivéve a (2.) bekezdés a./; d./; e./; f./ és g./ pontjaiban meghatározott kérdéseket, ahol a jelenlevő és szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges.

 

 

8. A Közgyűlés az éves beszámolóról, a Közhasznúsági Jelentésről és a következő év feladatairól, illetve költségvetéséről szóló határozatát a jelenlévő tagok egyszerű szótöbbségével hozza.

 

9. A levezető elnök személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor, a jelenlevő tagok egyszerű szótöbbségével határoz.

 

10. A Közgyűlés a személyi döntések – (2.) bekezdés e./; f./ és g./ pontjai – kivételével határozatait nyílt szavazással, a személyi döntések tekintetében pedig titkos szavazással hozza.

 

11. Szavazategyenlőség esetén, nyílt szavazáskor a Közgyűlés levezető elnökének szavazata dönt, titkos szavazás esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni.

 

12. A Közgyűlés üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben különösen rögzíteni kell:

 

a./ a hozzászólásokat, különvéleményeket;

b./ a határozatokra vonatkozóan

* a határozat teljes szövegét;

* a döntéshozás időpontját és a döntés hatályát;

* az ‘igen’, a ‘nem’ és a ‘tartózkodás’ szavazatok arányát,

 

A Közgyűlés jegyzőkönyvei nyilvánosak, az Egyesület székhelyén bármely tag számára hozzáférhető.

 

13. A Közgyűlés határozatait az Elnökség általában hirdetmény útján hozza nyilvánosságra, székhelyén történő kifüggesztéssel. Ezen hirdetményekről, kérésre bárkinek postai úton tájékoztatást küld. Amennyiben a határozat meghatározott személyeket, vagy azok bizonyos körét érinti, ezen szemályeket az Elnökség írásban értesíti a határozatról.

 

10.§

Az Elnökség

 

1. Az Egyesület általános hatáskörű és egyben operatív végrehajtó és rendelkező kollektív vezető szerve az Elnökség, melynek tagjait a Közgyűlés – az alapító tagok javaslata alapján – az Egyesület tagjai közül választja egyszerű szótöbbséggel 5 év időtartamra.

 

2. Az Elnökség 3 tagú: az Elnök, a Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes, valamint a Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes. Az Elnökség megválasztott tagjait a 3. sz. melléklet tartalmazza.

 

3. Az Elnökség maga határozza meg működési rendjét. Működéséről a Közgyűlésnek beszámolni köteles.

 

4. Az Elnökség szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább két elnökségi tag részt vesz. Az Elnökség ülésein az elnökségi tagok szavazati joggal, a meghívottak javaslattételi, illetve tanácskozási joggal vesznek részt.

 

5. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, kivéve, amennyiben csupán két elnökségi tag van jelen, mely esetben az Elnökség egyhangú döntést hoz.

 

6. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze, valamennyi elnökségi tag – illetve napirendtől függően az egyéb meghívott személyek – előzetes értesítésével. Írásbeli értesítés esetén a tervezett időpontot megelőzően legalább 5 naptári kell a meghívót az elnökségi tagoknak – és a meghívottaknak – megküldeni a napirendi pontok pontos megjelölésével.

 

7. Az Elnökség üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben különösen rögzíteni kell:

a./ a hozzászólásokat, különvéleményeket;

b./ a határozatokra vonatkozóan

* a határozat teljes szövegét;

* a döntéshozás időpontját és a döntés hatályát;

* az ‘igen’, a ‘nem’ és a ‘tartózkodás’ szavazatok arányát,

Az Elnökség jegyzőkönyvei nyilvánosak, az Egyesület székhelyén bármely tag számára hozzáférhető.

 

8. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:

a./ az éves tagdíj mértékének meghatározása;

b./ kiskorú, illetve szociálisan hátrányos helyzetű tagokra vonatkozó

tagdíjkedvezmények meghatározása;

c./ az Egyesület tagjaira kötelező határozatok meghozatala;

d./ az ügyrend elfogadása;

e./ az etikai szabályok elfogadása;

f./ tagfelvétel jóváhagyása;

g./ fegyelmi eljárás lefolytatása;

h./ az Elnök, illetőleg az Elnökhelyettesek eseti felhatalmazása egymás helyettesítésére, a feladat meghatározásával;

i./ utalványozási jog gyakorlása;

j./ az Elnökség az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg Közhasznúsági jelentést készít;

g./ döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe.

 

9. Az Elnökség hatáskörébe tartozik mindazon szerződések előzetes jóváhagyása, melyek alapján az Egyesület egy évnél hosszabb időtartamra vállal kötelezettséget (tartós kötelezettségvállalás), továbbá melynek értéke (a szerződésben kikötött ellenérték, rendszeresen fizetendő díj esetében pedíg egy évi összeg) az egymillió forintot meghaladja. Amennyiben az Elnökség ilyen szerződés megkötésére az Elnököt felhatalmazta, az Elnök mellett ezen szerződéseket bármely másik elnökségi tag jogosult ellenjegyezni. Az elenjegyző tag kézjegyével igazolja és egyben felelősséget vállal azért, hogy a szerződés az Elnökség jóváhagyásával kerül, aláírásra.

 

11.§

Az Elnök

 

1. Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, öt év időtartamra választott vezető tisztségviselő (Elnökségi tag).

 

2. Az Elnök feladatai:

a./ Az Elnök, az Egyesületet reprezentáló, nagy szakmai tekintéllyel rendelkező személy, akinek elsődleges feladata a hasonló célú hazai és külföldi szervezetekkel való kapcsolattartás, az Egyesület megjelenítése hazai és külföldi fórumokon.

b./ Az Elnök, ügyvivői minőségében ellátja az Egyesület képviseletét harmadik személyekkel szemben és a hatóságok, illetve a bíróság előtt. Az Elnök az Egyesület álláspontját képviseli hatóságok, kormányzati szervek és intézmények felé.

c./ Az Egyesület arculatának kialakítása, folyamatos fejlesztése;

d./ Az Egyesület budapesti telephelyével összefüggő feladatok operatív ellátása;

e./ Forrásteremtés az Egyesület az Egyesület fejlesztési és működési feltételeinek biztosítására, az Egyesület szponzorációs támogatási

hátterének menedzselése;

f./ Az Elnök jogosult összehívni az Egyesület Közgyűlését.

 

3. Az Elnök az Elnökség felhatalmazása ( 10.§ 8. bekezdés h./ pontja ) alapján, az Elnökség álatal meghatározott körben jogosult bármely Elnökhelyettes szakmai helyettesítését ellátni.

 

4. Az Elnök megbizatása megszünik, amennyiben a Közgyűlés visszahívja, lemond, vagy elhalálozik. Az elnöki megbizatás megszünése esetén rendkívüli, Elnökség-választó Közgyűlést kell tartani 60 napon belül. A rendkívülo Közgyűlés új elnököt választ, akinek mandátuma igazodik a többi elnökségi tag megbizatási idejéhez.

 

 

12.§

A Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes

 

1. Az Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, öt év időtartamra választott vezető tisztségviselő (Elnökségi tag).

 

2. A Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes feladatai:

 

a./ az Egyesület operatív vezetője;

Feladatai különösen:

b./ az Egyesület leányfalui székhelyével összefüggő feladatok operatív ellátása;

c./ az Egyesület alapítási célja szerinti, a szervezeti és működési körében alapított szerveinek – szakosztályok, klubok, baráti körök – kialakítása, saját választott vezetőségük szakirányítása;

d./ az adminisztratív szervezet kialakítása és vezetése;

e./ a számviteli fegyelem megtartása és a pénzügyek intézése;

f./ operatív együttműködés a Számvizsgáló Bizottsággal;

g./ az Egyesület munkavállalói felett a munkáltatói jogok gyakorlása;

h./ a közgyűlési és elnökségi határozatok gyakorlati érvényesítése;

i./ az elnökségi ülések előkészítése;

j./ éves beszámoló, illetőleg Közhasznúsági jelentés készítése és jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése;

k./ A Közgyűlés és az Elnökség határozatainak közzététele az Alap- szabályban megjelölt módon.

 

3. A Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes az Elnökség felhatalmazása ( 10.§ 8. bekezdés h./ pontja ) alapján, az Elnökség álatal meghatározott körben jogosult az Elnök és a másik Elnökhelyettes szakmai helyettesítését ellátni.

 

4. A Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettes megbizatása megszünik, amennyiben a Közgyűlés visszahívja, lemond, vagy elhalálozik. A Szervezési- és gazdálkodási elnök-helyettesi megbizatás megszünése esetén rendkívüli, Elnökség-választó Közgyűlést kell tartani 60 napon belül. A rendkívülo Közgyűlés új Szervezési- és gazdálkodási Elnök-helyettest választ, akinek mandátuma igazodik a többi elnökségi tag megbizatási idejéhez.

 

13.§

A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes

 

1. A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes a Közgyűlés által egyszerű szótöbbséggel, titkos szavazással, öt év időtartamra választott vezető tisztségviselő (Elnökségi tag).

 

2. A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes feladatai:

 

a./ az Egyesület stratégiai tervezésért felelős vezetője;

Feladatai különösen:

b./ az Egyesület alapítási célja szerinti, a szervezeti és működési körében alapított szerveinek – szakosztályok, klubok, baráti körök – startégiai irányítása;

c./ a környezeti neveléssel, természetjárással kapcsolatos funkcionális szervezet kialakítása és vezetése;

d./ az Egyesület nevelési céljai megvalósításának módszerani fejlesztése, a gyakorlati megvalósítás feltételeinek kialakítása;

e./ együttműködés kalakítása oktatási intézményekkel, hasonló alapítási célú civil szervezetekkel iskolarendszeren kívüli képzési-nevelési formák megvalósítására;

f./ pályázati figyelés, részvétel szakirányú pályázatok megíráávban

 

3. A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes az Elnökség felhatalmazása ( 10.§ 8. bekezdés h./ pontja ) alapján, az Elnökség álatal meghatározott körben jogosult az Elnök és a másik Elnökhelyettes szakmai helyettesítését ellátni.

 

4. A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettes megbizatása megszünik, amennyiben a Közgyűlés visszahívja, lemond, vagy elhalálozik. A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettesi megbizatás megszünése esetén rendkívüli, Elnökség-választó Közgyűlést kell tartani 60 napon belül. A rendkívülo Közgyűlés új A Nevelési- és kommunikációs Elnök-helyettest választ, akinek mandátuma igazodik a többi elnökségi tag megbizatási idejéhez.

 

14.§

A Számvizsgáló Bizottság

 

1. Az Egyesület általános hatáskörű felügyeleti szerve a Számvizsgáló Bizottság, melynek tagjait a Közgyűlés – az alapító tagok javaslata alapján – az Egyesület tagjai közül választja egyszerű szótöbbséggel 5 év időtartamra.

 

2. A Számvizsgáló Bizottság 3 tagú: az Elnök és a két bizottsági tag. Az Számvizsgáló Bizottság megválasztott tagjait a 4. sz. melléklet tartalmazza.

 

3. A Számvizsgáló Bizottság az Egyesület működésének gazdasági és számviteli ellenőrző szerve. Feladatkörében ellenőrzi az Egyesület működését és az Elnökség munkáját. Tevékenységét a vonatkozó jogszabályok, az Alapszabály és az Egyesület határozatainak alapján végzi.

 

4. A Számvizsgáló Bizottság maga határozza meg működési rendjét. Működéséről a Közgyűlésnek beszámolni köteles.

 

5. A Számvizsgáló Bizottság szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tart ülést. A Számvizsgáló Bizottság ülése határozatképes, ha azon legalább két bizottsági tag részt vesz. A Számvizsgáló Bizottság ülésein az bizottsági tagok szavazati joggal, a meghívottak javaslattételi, illetve tanácskozási joggal vesznek részt.

 

6. A Számvizsgáló Bizottság határozatait nyílt szavazással, szótöbbséggel hozza meg, kivéve, amennyiben csupán két bizottsági tag van jelen, mely esetben a Számvizsgáló Bizottság egyhangú döntést hoz.

 

7. A Számvizsgáló Bizottság üléseit a Bizottság elnöke hívja össze, valamennyi bizottsági tag – illetve napirendtől függően az egyéb meghívott személyek – előzetes értesítésével. Írásbeli értesítés esetén a tervezett időpontot megelőzően legalább 5 naptári kell a meghívót a bizottsági tagoknak – és a meghívottaknak – megküldeni a napirendi pontok pontos megjelölésével.

 

8. A Számvizsgáló Bizottság üléseiről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben különösen rögzíteni kell:

a./ a hozzászólásokat, különvéleményeket;

b./ a határozatokra vonatkozóan

* a határozat teljes szövegét;

* a döntéshozás időpontját és a döntés hatályát;

* az ‘igen’, a ‘nem’ és a ‘tartózkodás’ szavazatok arányát,

A Számvizsgáló Bizottság jegyzőkönyvei nyilvánosak, az Egyesület székhelyén bármely tag számára hozzáférhető.

 

9. A Számvizsgáló Bizottság hatáskörébe tartozik:

a./ az ügyrend elfogadása;

b./ a köztartozások teljesítésének ellenőrzése;

b./ az egyesület eszközeinek és forrásainak évközbeni ellenőrzése, az Egyesület éves zárszámadásának és mérlegének véleményezése;

c./ az Egyesület vagyoni, pénzügyi helyzetének folyamatos ellenőrzése és az éves közgyűlésen való értékelése;

e./ közgyűlési beszámoló a Bizottság éves munkájáról.

 

15.§

Az Egyesület szakosztályaira, klubjaira, baráti köreire

vonatkozó általános rendelkezések

 

1. Az Egyesület – Alapszabályával összhangban, alapítási célja megvalósítása érdekében – speciális szervezeti és működési formákat, alegységeket – szakosztályokat, klubokat, baráti köröket – alapíthat és tarthat fenn.

 

2. Az Egyesület szakosztályai, klubjai, baráti körei nem rendelkeznek önálló jogi személyiséggel, nincs önálló adószámuk, pénzforgalmukat – a külön írásbeli kérésre, az alegység számára megnyitott és nevesített – egyesületi alszámlán keresztül bonyolítják.

 

3. A szakosztálynak, a klubnak, a baráti körnek csak az a természtes személy lehet a tagja, akinek a belépési nyilatkozatát az adott alegység vezetősége elfogadta. Az alegységbe való belépés nem jelent automatikusan az Egyesületbe történő belépést is. Az Egyesület rendes tagja, vagy pártoló tagja az alegység-tag akkor lehet, ha – magára nézve kötelezőnek elismerve az Egyesület Alapszabályát és működési rendjét – az SZMSZ szerint rögzített módon az Egyesületbe is beadja belépési kérelmét, amelyet az Elnökség jóváhagyólag elfogad.

 

4. Az Egyesület szakosztályai, klubjai, baráti körei ügyrendjüket maguk határozzák meg, vezetőségüket maguk választják, önállóan gazdálkodnak, működési feltételeiket önállóan teremtik meg.

A Közgyűlés hatásköréből nem ruházható át:

Elnökség (tagjai – melléklet) elnök, gazdálkodási elnökhelyettes, nevelési elnökh.

Számvizsgáló Bizottság (tagjai melléklet)

Szakosztályok (mellékletben)

VADKACSA Klubok (melléklet)

Baráti Kör (Csingacsguk HajósKlub)