Vadkacsa Egyesület

A Hajózási Szabályzat I. részében

Több helyen változott a Szabályzat struktúrája, pl.

o csoportosítva találhatók meg a fogalmak meghatározásai, amelyek kis mértékben változtak is (pl. változott az úszó anyagok köteléke, amelynek új neve úszó testek köteléke), valamint bővültek újakkal;

o közös cikkekben találhatók meg a hajók éjszakai és nappali jelzései;

o megszűnt a 9. fejezet és helyette új 10. fejezet készült;

 módosult a több géphajóval vontatott kötelékekben a kötelék vezetőjének meghatározási rendje (egy rövidebb előfogat esetén nem az elöl haladó hajó lesz a kötelék vezetője) és rendezi a több tolóhajóval továbbított tolt kötelékek vezetési és jelzési kötelezettségeit;

 kis mértékben változott a kötelező gondosság szabályozása is;

 kiszélesedett a látási holttér értelmezése és megszűnt az a lehetőség, hogy ilyen esetben különböző eszközökkel lehetett azt kiváltani – a jövőben ezt kizárólag a radarral lehet megtenni;

 több esetben megszűnt műszaki előírások részletes ismertetése a Szabályzatban, pl. a merülési jelek, a színek, fényerősségek, hangjelzések karakterisztikájának pontos leírása, radarberendezés előírásai, és hasonlóan jár el a Szabályzat a felszerelésekkel, a hajó szerkezetével kapcsolatban is, amelyeknél más jogszabályokra, szabványokra hivatkozik a Szabályzat;

 lényegesen kiszélesítette a Szabályzat azoknak az okmányoknak a körét, amelyeket megkövetel a hajókon (1.10 cikk), amely elsősorban a hivatásos hajózásban jelent növekedést és azon belül a kishajók esetében is figyelemre méltóak a változások; egy elemet kiemelve: a pihenőidő nyilvántartására szolgáló dokumentum a magyar lobogó alatti hajókon a hajónapló (ez alapvetően erre szolgál), azaz ha olyan hajón , ahol ez más előírások miatt nem szükséges ezzel teljesíthetik a pihenő idő nyilvántartás kötelezettségét (a hajózási hatóságnál szerezhető be);

 új elem a Szabályzatban, hogy a hajózást szabályozó kiemelkedően fontos dokumentumokat (pl. magát a Szabályzatot is) jóval szélesebb körben teszi kötelezővé a hajón tartást, mint korábban, így pl. a nyitott kishajók kivételével ebben a kategóriában is mindenhol kötelező a hajón tartás;

 jelentős számú új éjszakai és nappali jelzés került bevezetésre és jelentősen átalakult a kötelékek megjelöléséke rendje is (különösen a tolt és vontatott kötelékek esetében, ahol jóval több jelzést kell kihelyezni és az eddigiekhez képest eltérő helyre), pl. egy háromoszlopos és kétsoros tolt köteléken az eddig szükséges 8 fény helyett 12 fény; egy ugyanekkora vontatmányon az eddigi 7 fény helyett 11 fény; átalakult kis mértékben a mellévett alakzat megjelölése is;

 új elem a 110 m-t meghaladó testhosszú hajók külön kategóriában kezelése is;

 a belvízen eddig teljesen ismeretlen jelzések is rendszerbe kerültek, amelyek zömmel a COLREG-ből származnak (pl. aknamentesítést végző hajó, műveletképességében korlátozott hajó, révkalauz hajó) és ezzel módosult néhány eddigi jelzés is, pl. kiegészült a műveletképtelen hajó jelzéseinek tárháza;

 jelentősen átalakultak a halászattal foglalkozó hajók és kitűző hajók jelzései;

 néhány olyan jelzés is része az új Szabályzatnak, ami a korábbi elvekkel ellentétes, pl. az előfogattal haladó tolt kötelék sárga farfényei;

 új eleme a Szabályzatnak, hogy több olyan jelzés, amely korábban a kishajókon nem került előírásra most ott is kötelező (pl. a nyílt helyen veszteglő hajó fekete gömb jelzése);

 megváltozott a veszélyes árut szállító hajók jelzéseivel foglalkozó rész is, de ez inkább a könnyebb alkalmazhatóságot szolgálja, a lényegen nem változtat (a jelzésekben minimális a változás);

 új komp változatot emelt be a Szabályzat a függesztőköteles komp (ez a mederben lehorgonyzott bójára vagy csónakra függesztett kötél segítségével átvágató komp) jelzéseinek szabályozásával;

 bekerült a Szabályzatba is a kötelékek továbbíthatóságát a hajóbizonyítványba történt bejegyzéshez kötő szabály, azaz csak olyan célra (méretre, terhelésre, üzemformára) lehet – a mentést kivéve – alkalmazni a hajót, amelyre a hajóokmányában a hatóság alkalmasnak nyilvánítja;

 külön szabályozza a Szabályzat a tolt bárkák köteléken kívüli közlekedésének feltételeit;

 jelentősen változott a radarhajózással kapcsolatos szabályozás, amely kiegészült az Inland ECDIS berendezésekkel, ill. az AIS készülékekre vonatkozó szabályozással; szintén új elem, hogy a gyorsjáratú hajó – függetlenül a láthatóságtól – menetben köteles radart használni;

 a korlátozott látási viszonyok közti hajózás szabályozása nagymértékben változott;

o alapesetben ilyenkor csak radarral közlekedhetnek a hajók (nem tekintendő korlátozott látási viszonynak az éjszaka önmagában, azaz, ha más korlátozó tényező (pl. köd, hóesés, zápor, homokvihar) nem egészíti ki;

o a völgymenetben közlekedő vontatmánynak még radarral sem engedélyezi a Szabályzat a közlekedést és a legközelebbi kikötő- vagy veszteglőhelyen kikötésre kötelezi;

o szigorította a Szabályzat a radarral közlekedő és a korlátozott látási viszonyok között a hajóútban veszteglő radar nélküli hajók kommunikációs (rádiózási) kötelezettségeit;

o szintén jelentős változás, hogy ellentétben a korábbi szabályokkal korlátozott látási viszonyok között hajózva nem kell alkalmazni az összeütközés veszélyét jelző (rövid hangok sorozata) hangjelzést;

 jelentősen átalakult a kiemelten védendő hajók bejelentési kötelezettségének szabályozása

o részben bővült a bejelentésre kötelezettek köre (a veszélyes árut szállítók mellé kerültek a 20-nál több konténert szállítók, és a személyhajók (amelyek nem kiránduló hajók, vagyis a kabinos hajók), valamint a tengeri hajók és a különleges szállítást végzők;

o másrészt kisebb mértékben módosult a bejelentés tartalma;

 a korábbi 9. fejezetből a 10. fejezetbe kerültek a környezetvédelmi szabályok, amelyek a korábbiakhoz képest jelentősen átalakultak (kevésbé definíciókból állnak, nőtt a rendelkező elemek száma, de alapvetően új szabály nem került be a környezetvédelmi kötelező gondosságon kívül;

 ezzel kapcsolatban bekerült a Szabályzatba a Fáradt olaj napló mintája.

A Hajózási Szabályzat II. részében

 jelentősen módosult néhány fogalom meghatározása, ill. néhány új fogalom is bevezetésre került;

 a nemzeti rész funkciójának megfelelően néhány elemet részletesebben szabályoz, mint az első rész, egyebek mellett pontosítja az ideiglenes előfogat fogalmát is (2000 m hosszú szakaszban);

 új elem a Szabályzatban a szervezett vízitúrák szabályozása, amely 10-nél több hajóból álló túra esetén túravezetőt követel meg és annak megfelelő (kishajó-vezető) képesítéssel kell rendelkeznie;

 a nemzeti rész Magyarország területére elsődlegesen a rádiókapcsolatot írja elő a hajók számára, amelyet kényszerhelyzetben (üzemképtelen rádió, vagy kommunikációs zavar) helyettesíthet a hajó jelzésekkel;

 megszűntette az új HSZ a 16. csatorna hajók közti kommunikációra való használatát, azaz minden víziútunkon (folyón és tavon is) a 10. a hajó-hajó közti kapcsolatra kijelölt csatorna – a 16. csatornán vészhívást lehet végezni;

 visszakerült a Szabályzatba a kishajók, vízi sporteszközök, csónakok különböző nagyhajók útjának keresztezésekor követendő – pontos távolságokat meghatározó –szabályozása (1500/1000 m);

 korábban vitatott helyzetet tesz egyértelművé a Szabályzat a következő meghatározással: „Azt a hajót, amely a Szabályzatban foglalt jelzésekkel vagy átmeneti rendelkezéssel kijelölt helyen van kikötve, illetőleg lekötve, jelzési és őrzési szempontból is hajóúton kívül veszteglőnek kell tekinteni.” (ezt csak különleges körülmények írják felül);

 módosultak a köteles komp közlekedésének biztonsági szabályai, ezen belül a kötél megközelítésének szabályai pontosításra kerültek (távolságtartási kötelezettség 50 m);

 megszűntette a Szabályzat a közforgalmú személyszállító hajóról fürdési lehetőséget;

 jelentősen változtak a mentő kisgéphajók jelzéseire vonatkozó előírások.