Búcsú négy Rábai baráttól,

2019. év végén és 2020. év első fél évében búcsút kellett vennünk a vízi
cimboráktól akik már az égi vizeken eveznek tovább.

Baumgartner Tibor Rum községe.

Kis Károly Körmend városa.

Kiss István Rábahídvég falujából.

Halász Pál  Hegyhátszentmárton faluból.

Isten Veletek Barátaink!

Pepe Kapitány

Búcsú

Mégis csak Ők tartják a földet.

Drága halottaink.

Ház épül rájuk, tartanak

Falat, falut, hazát.

S jövőnk, ha van,

Ők cipelik

Még ezer éven át.

Mert mindent elbírnak, hiszen

Mi vagyunk a teher.

Vagyunk mi olyan gyöngék, árvák

Minket is vinni kell.

Legszebb ének a csönd

Legtöbbet mond a hallgatás.

Most azonban nekem beszélnem kell,

Hiszen meg kértetek reá.

Míg telnek holdad napjai.

Mint árnyként kísért valaki.

Évről évre és szüntelen.

Hűs éjben, napos reggelen.

A gyermek szétnéz, s már öreg.

Fut az idő, szó elremeg.

És minden folyik és bukik.

Makk mely hull, fa, mely rügyezik.

Minden hanyatlik, ház, torony.

Sápadt öröm fájdalom.

Végül így jársz Te is.

Porszem idő volt az egész.

Mire ráeszmélsz igazán.

Örök éj vagy üres árny.

Örök éj? Máris újra élsz.
Hisz fiadban visszatérsz.

Az újra kezdi utadat.

S munkádat, mely félbe maradt.

S fél örül, tűnődik, remél.

A fiában ismét majd Ő is visszatér.

S óráját nézve, nesztelen.

Évről évre, szüntelen.

S mindig kész suhintani.

Árnyként azonban, mindig követi valaki.

Isten Veled Drága Testvér!

Jó égi vizeket! Jó égi Szeleket Kíván a barátok nevében!

Pepe kapitány

Vélemény, hozzászólás?